Műanyag nyílászárók

Beépítési, karbantartási és használati útmutató

A nyílászáró beépítésről

Műanyag nyílászárók beépítése. Otthon vagy munkaterületen

A műanyag nyílászárók behelyezésekor a lakást munkaterületnek tekinti a kivitelező. Ezért az ott zajló folyamatokhoz biztosítani kell a megfelelő hozzáférési lehetőséget. Érdemes gondoskodni a törékeny tárgyak védelméről is nyílászáró cserénél, ami a helyszín minél tökéletesebb megóvását jelenti. A lakás ez esetben munkaterületnek számít, ezért ott semmilyen változtatást elvégezni nem szabad, amíg a területet át nem adja a beépítő a tulajdonosnak. Tehát nem szabad közvetlen a műanyag nyílászáró beépítés után elkezdeni a festést, vagy bármiféle javítási munkákat. Amíg az építési területet át nem adták, addig az a kivitelező felelőssége alá tartozik. Bármilyen későbbi hiba a javítások előtt még felfedezhető, korrigálható. Míg, ha a tulajdonos rögtön elkezdi javítgatni a műanyag nyílászáró és a falszerkezet találkozásának területét, elfedhet esetleges tömítetlenségeket.

A beépítés után ajánlott még a beépítők jelenlétekor tüzetesen átnézni a műanyag nyílászárókat, így a kérdéses dolgok még ott tisztázhatók, esetlegesen javíthatók. A beépítést követően fontos lehet a későbbi félreértések könnyebb tisztázása végett az összes, a műanyag nyílászáró vásárlásakor kapott dokumentumot eltenni. Feljegyezni a beépítés pontos dátumát, és az azt elvégzők nevét. Mindezt a nyílászáró garanciális idejének leteltéig megőrizni.

Nyílászáró beépítésének munkafolyamata

• Nyílászáró beépítésének 1. lépése: Az összes beépítendő nyílászáró szerkezet mennyiségének ellenőrzése.
• Nyílászáró beépítésének 2. lépése: Az ablaknyílás és a nyílászáró méretének egyeztetése.
• Nyílászáró beépítésének 3. lépése: A helyszín előkészítése, a szükséges takarások elhelyezése.
• Nyílászáró beépítésének 4. lépése: Régi nyílászáró kiszerelése.
• Nyílászáró beépítésének 5. lépése: Régi tömítőanyag eltávolítása.
• Nyílászáró beépítésének 6. lépése: Káva megtisztítása.
• Nyílászáró beépítésének 7. lépése: Káván lévő üregek eltömítése.
• Nyílászáró beépítésének 8. lépése: Az új nyílászáróról a szárny levétele.
• Nyílászáró beépítésének 9. lépése: Új tokszerkezet behelyezése a falnyílásba.
• Nyílászáró beépítésének 10. lépése: Nyílászáró ideiglenes ékekkel való rögzítése.
• Nyílászáró beépítésének 11. lépése: Támasztó ékek elhelyezése.
• Nyílászáró beépítésének 12. lépése: A tokszerkezet pontos függőleges és vízszintes beállítása.
• Nyílászáró beépítésének 13. lépése: A tok falszerkezethez való rögzítése csavarral/tokrögzítő vasalattal.
• Nyílászáró beépítésének 14. lépése: Poliuretán szigetelőhab felvitele.
• Nyílászáró beépítésének 15. lépése: Az ablakszárny visszaakasztása.
• Nyílászáró beépítésének 16. lépése: Funkciópróba (esetleges utóbeállítás).
• Nyílászáró beépítésének 17. lépése: Párkány és könyöklő felszerelése (amennyiben ez kérés volt).
• Nyílászáró beépítésének 18. lépése: Takarólécek felhelyezése (amennyiben ez kérés volt).
• Nyílászáró beépítésének 19. lépése: Átadás-átvételnél a működtetés elmagyarázása.

Karbantartási útmutató

Általános érvényű és legfontosabb szabály, hogy a nyílászárók beépítését követő szakipari munkák (pl.vakolás, színezés, fugázás) során az ablakokat megóvjuk a szennyeződésektől.

Miért fontos az ablakok és erkélyajtók rendszeres karbantartása?

Az ablakok és ajtók rendszeres karbantartásával megelőzhetjük a nyílászáróink idő előtti meghibásodását, ezzel időt, pénzt és energiát spórolhatunk meg. Amennyiben ezt elhanyagoljuk, úgy nemcsak életkörülményeinket, nyugalmunkat veszélyeztetjük, de felesleges kiadásokat is okozhatunk magunknak.

- A nem megfelelően működő ablak átengedi a kinti zajt, ezáltal rontja a komfortérzetünket
- A nem megfelelő záródás rontja a szigetelést, ezáltal megnöveli a fűtésszámlánkat
- A nem megfelelően záródó szerkezetek a betörők elsődleges célpontja, ami biztonságunkat veszélyezteti
- A nagy felületű erkélyajtók kezelése, működtetése rosszul beállított vasalat esetén nehézkes, körülményes

Milyen gyakran érdemes elvégeztetnem a karbantartást?

Általában 1-2 évente célszerű elvégeztetni, csupán 10-20 percet vesz igénybe a fenti problémák orvoslása, egyúttal meg is előzhető ezek újbóli előfordulása.

Kisebb karbantartási munkákat akár magunk is elvégezhetünk:

 
Profilok
 
Az ablakok, ajtók műanyag felületeit védőfólia réteg fedi, melyet a beépítéstől számított max. 3 hónapon belül el kell távolítani, ellenkező esetben –az időjárási viszonyoktól függően- a védőfólia ragasztó anyaga esztétikailag károsítja a profilok felületét. Ragasztószalag alkalmazásakor kerüljük a PVC felületbe diffundáló és maradandó elszíneződést okozó anyagok használatát. A műanyag felületek karbantartást nem igényelnek, viszont tisztításukról gondoskodni kell. A tisztításhoz javasolt langyos vizes –enyhén mosószeres- lemosás, makacs olajos, zsíros szennyeződések eltávolítása aromás hígítószerek (pl. háztartási lakkbenzin) alkalmazása. Tilos agresszív –a PVC-t oldó vagy duzzasztó hatású- vegyszeres, dörzsölő hatású tisztítószerek és éles eszközök (pl. kés, penge, drótkefe) használata!
 
Szigetelt üveg
 
Tisztítása a szokásos üvegtisztító szerekkel történhet, de kerüljük a karcoló eszközök, anyagok alkalmazását.
 
Vasalat
 
A nyílászárók olyan vasalat elemekkel készülnek, melyek a használat során  nagyfokú kezelési kényelmet, kifogástalan működést biztosítanak. Az ablakok, ajtók sarokpántjai állíthatók. A gondos gyártás és a szakszerű beépítés ellenére is szükség lehet utólag beszabályozásra, ún. finom beállításra. A szerkezet dilatációs és az épület előre nem látható mozgásai vagy a sokévi használat miatt szükségessé válhat a vasalat elemek „után szabályozása”. A vasalat elemek meghibásodása esetén mindenképpen forduljon a Kéki Hőtechnika Kft. szerviz szolgálatához.

 -----------------

Tömítések
 
A tömítések felületét évente egyszer szilikonnal kell kezelni

Összefoglalás

Ahhoz, hogy a műanyag nyílászárónk hosszú ideig szép maradjon, és megőrizze fényességét, NE használjunk a tisztításhoz maró anyagokat tartalmazó tisztítószereket, súrolószereket! Javasolt fél- egy évente egy kisebb ellenőrzést is végeznünk a nyílászáróinkon. Nézzük át, hogy nem lazultak-e meg a különböző kötések, csavarok, a vasalat tartozékai, alkatrészei mind a helyükön legyenek, és ellenőrizzük, hogy a víz-kifolyó rések nem tömődtek-e el. Ezzel sokat tehetünk nyílászárónk élettartamának növelésében. A vasalatok esetleges javítását, alkatrészek pótlását, a szárny beállítását vagy leszerelését bízza szakemberre! Az ablakszárny megereszkedése, helytelen illeszkedése a vasalat alkatrészeinek kopásához, töréséhez vezet, ami a vasalat idő előtti pótlásához, rosszabb esetben cseréjéhez vezet, ami plusz kiadásokat von maga után.

Biztonsági előírások műanyag ablakokhoz és erkélyajtókhoz

Páralecsapódások az üvegezésen

-          A belső felületen a páralecsapódás feltételeit a belső és külső hőmérséklet, a belső levegő relatív

nedvességtartalma és a nyílászáró hő átbocsátási tényezője határozzák meg.

-          A levegő bevezetését és elvezetését magába foglaló, minden helyiségre kiterjedő szellőztetés

hiányában a normális életvitel (emberi kipárologtatás), valamint a vizes helyiségekben zajló

közvetlen páratermelő tevékenység (főzés, mosogatás, zuhanyozás, ruhaszárítás, stb.)

következtében a belső terekben termelődő és megnövekvő páratartalom a falfelületeken és a

nyílászárókon csapódik le. A lecsapódás megjelenésének esélye nagyobb, ha az ablak menten a

levegő mozgását függöny, virágok, könyöklő akadályozzák, ha a fűtőtest elhelyezése célszerűtlen.

-          A páralecsapódás jelensége az ablakok esetében speciálisan jelentkezik - elsősorban a teli

időszakban -, mivel a helyiség levegője - a külső tér hőmérséklete által lehűtött - üvegfelület

mentén hidegebb felülettel érintkezik, így ebben a vékony rétegben a levegő telítetté válhat, így

ha az üvegfelület hőmérséklete a harmat-ponti hőmérsékletnél alacsonyabb, azon a vízgőz

folyadék formájában kicsapódik, de ez soha nem a két üveg közötti légrésben történik.

 -          A páralecsapódás, mint jelenség a korszerű nyílászárók esetében sem szüntethető meg, ami az

üvegezés hőszigetelő képességének javításával, fokozott hővédelmi üvegek (Ug = 1,0 W/m2K)

beépítésével, a fűtőtestek célszerű telepítésével, redőnyök alkalmazásával, rendszeres

szellőztetéssel a kicsapódás esélye jelentősen csökkenthető.

Szellőztetés

A lakóhelyiségek helyes szellőztetésével elkerülhető az épület károsodása és a penészesedés.

A probléma

Rosszul hőszigetelt külső falak eseten alacsony külső hőmérséklet mellett fennáll az a veszély,

hogy a belső falfelület erősen lehűl.

Ahhoz, hogy elkerüljük a kondenzvíz-képződést, a helyiségben alacsonyan kell tartani a relatív légnedvességet. A kondenzvíz képződése a falfestésen, tapétákon és vakolaton hosszabb

időn keresztül veszélyes lehet, mivel ilyenkor megjelenik a penész és a kristálykivirágzás. Ezek

egészségügyi problémákat okozhatnak, és az adott anyagot is szétroncsoljak. Kondenzvíz képződés

a belső falfelületen, különösen a magas légnedvességgel bíró helyiségekben

(fürdőszobák, konyhák, hálófülkék és olyan helyiségek, ahol sok a növény) jellemző.

A nedvesség fokozódását a lakóhelyiségekben célirányos szellőztetéssel kell kompenzálni.

Ajánlások lakók számára

A lakások szellőztetése higiéniai és egészségi szempontból szükséges. A rendszeres

szellőztetés során kivezethetők a helyiség használatából adódóan keletkező gazok,

szaganyagok és a magas légnedvesség. A megfelelő szellőztetéssel - nagyon magas

légnedvesség esetén - a kondenzvíz által kiváltott épületkárok is elkerülhetők. A levegő

kicserélése képes erőteljesen befolyásolni a helyiségekben levő relatív légnedvességet.

.

Alaphelyzetként azt tanácsoljuk, hogy a teljes helyiséglégteret kétóránként a külső levegő

beeresztésével cseréljék ki. Különösen fontos a szellőztetés télen, mivel az alacsony

hőmérséklet csekély nedvességgel jár együtt. Amikor ez a levegő bekerül a helyiségbe,

felmelegszik, és ilyenkor csökken a relatív légnedvesség. A napjainkban kapható, nagyon jól

leszigetelt ablakok  természetes szellőzése - zárt állapotban - nem elegendőek a szükséges

légcsere biztosításához

A helyes szellőztetés azt jelenti, hogy 5-10 percig teljesen nyitva hagyjuk az ablakot

(lökésszerű szellőztetés), emellett különösen hatékony a rövid ideig tartó keresztirányú

szellőztetés (huzat). Ezáltal kevés energia megy veszendőbe, mert a helyiség levegőjéből

vezetődik ki nagy mennyiség, a falak, mennyezetek és padlók alig hűlnek le.

A fűtési szezon alatt, a fűtött belső helyiségekben - fizikai okok miatt - mindig jelentősen több

nedvesség van a levegőben, mint a hideg külső levegőben, még akkor is, ha kint ködős az idő.

Nem igaz tehát, hogy az ablakok kinyitásakor nedves levegőt engedünk be. Ellenkezőleg,

ilyenkor a helyiségben lévő nedvesség távozik.

Az a fontos, hogy 0 °C alatti külső hőmérséklet eseten az ablakokat ne hagyjuk hosszabb ideig

tartós szellőztetőhelyzetben (bukó nyitott helyzetben). Az állandó légcsere ugyanis a

falfelületeket fokozatosan lehűti úgy, hogy növekszik a kondenzvíz veszélye. Ezen kívül

tartósan energia megy veszendőbe. Irányértékek: 20 °C hőmérséklet a lakóhelyiségben es

17 °C az alvóhelyiségben.

Ennél alacsonyabb hőmérséklet ne legyen. A hűvösebb alvóhelyiségek és a többi melegebb

helyiség között maradjanak az ajtók zárva.

Összefoglalás

A megfelelő szellőztetéssel elkerülhető a kondenzvíz-képződés a lakóhelyiségekben,

különösen az ablakokon. A helyiség levegője annál szárazabb, minél hidegebb a külső levegő.

A kondenzvíz-képződés veszélye annál nagyobb, minél nedvesebb a szoba levegője, és minél

hidegebb az adott épületrész felszíne. A helyes szellőztetéssel (löketszerű szellőztetés)

energia takarítható meg, higiénikusabb, és elkerülhetők a nedvességből keletkező károk.

A szellőztetés hiánya a penészesedés és az ablakok párásodása mellett akár mérgezést is

okozhat! A Kéki Hőtechnika Kft.  által forgalmazott korszerű nyílászárói rendelkeznek beépített

szellőzővasalattal, ami öt-hat milliméter rést képez körben az ablakon, amivel megelőzhető

a problémák kialakulása. Azt pedig könnyű belátni, hogy egy szellőző jóval olcsóbb, mint a

penész megszüntetése. Az a résszellőző azonban, ami beengedi a friss levegőt, de az

elhasználtat nem tudja kibocsátani, gyakorlatilag semmit nem ér.

A szellőzés csak akkor korrekt és energiatakarékos, ha a lakásba bevezetett légmennyiség

összhangban van a bentről elszívott szennyezett levegő mennyiségével, mert csak így lehet

elérni az ideális belső páratartalmat. Erre megoldás a szellőző vasalat, mert így nem csak

bejön, de el is távozik a levegő.